- Kulcs-Bér Tudásbázis - https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program -
2012. évre vonatkozó, a program működését érintő jogszabályi változások
Posted By Pataki Eszter On 2012. január 17. kedd @ 12:42 In Archív anyagok | Comments Disabled
Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.
Új adónem: szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
2011.12.31-vel a TB járulék megszűnik. Helyette új adónemként bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó.
Az adó alanya:
a. a kifizető;
b. az egyéni vállalkozó;
c. a mezőgazdasági őstermelő.
(GYAKORLATILAG UGYANAZ KÉPEZI A SZOCHO ALAPJÁT, AMI EDDIG TB JÁRULÉKALAP VOLT.)
Az adónak nem alanya:
a. a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;
b. az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
c. a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;
d. a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A kifizetőt terhelő adó alapja: (Gyakorlatilag az, ami a TB járuléké volt, kiegészülve a biztosítási kötelezettség alá nem tartozó megbízási/vállalkozási jellegű jogviszonyokkal)
a. a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti
adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó
szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b. a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti
adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c. a tanulószerződésben meghatározott díj;
d. a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;
e. az a), b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.
Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a. a munkaviszony;
b. a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;
c. a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e. a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
f. az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
g. a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alátartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a) g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.
Adókötelezettséget eredményez minden egyéb, SZJA tv.szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése.
Nem eredményez adófizetési kötelezettséget:
- kieg.tev.társas váll.jogviszony, (az özvegyi nyugdíjas társ.váll. után sem kell megfizetni), ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.
- kieg.tev.egyéni váll.,
- bérbeadói tev.,
- iskolaszövetkezetnek a nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.
- nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) társas tagi, heti 36 órás jogv. mellett társas tagi jogviszony.
- nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) egyéni vállalkozó, heti 36 órás jogv. mellett egyéni vállalkozó.
Mentesség:
- Táppénz ÜBtp, TGYÁS, GYED, GYE GYET, ápolási díj időszaka,
- A biztosítás szünetelése csoportba tartozó jelenlét jogcímek
SZOCHO-t csökkentő adókedvezmények
Programunkban a kedvezményes foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok (a 2011-es programhoz képest új helyen) a Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás pontban rögzíthetők egy jogviszonynál.
1.) Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény
A kedvezmény alapja a bruttó rendszeres munkabér. A kedvezmény mértéke a kedvezményalap 21,5%-a, de legfeljebb 16125.-Ft, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 e Ft-ot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 e Ft feletti részének 14%- ával. A kedvezményt a közszférához tartozó és az egyházi kifizető kivételével minden olyan kifizető igénybeveheti , aki minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek emeléséről szóló kormányrendelet szerinti béremelést.
Pl.: 2012.évi bruttó bér: 93000.-
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 93000*27%=25110.-
Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény: 16125-(18000*14%)=13605.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: (25110-13605)=11505.-
2.) Karrier Híd program kedvezmény
A kedvezmény mértéke a munkavállalót megillető munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5%-a.
A költségvetési szervnek nem minősülő kifizető érvényesítheti a kedvezményt, ha korábban közszférában foglalkoztatott személyt munkaviszonyban foglalkoztat. A magánszemélynek az ÁFSZ által kiállított igazolással kell rendelkeznie, amely a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes. Erre is az vonatkozik, mint a START kedvezményre, hogy az igazolással a munkaviszony létesítése előtt már rendelkeznie kell a magánszemélynek.
Pl.: 2012.évi bruttó bér: 93000.-
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 93000*27%=25110.-
Karrier Híd kedvezmény: 93000*13,5%=12555.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: (25110-12555)=12555.-
A Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény és a Karrier Híd program kedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető, legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig.
START-PLUSZ kártya
Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6 . §-ban meghatározott kivétellel - szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg: a
részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Pl.: Első foglalkoztatás kezdete: 2010.12.01.
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 150000*27%=40500.-
Részkedvezmény: 150000*7%=10500.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 40500-10500=30000.-
FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott, a m.erőpiaci szempontból kedvezőtlen társ.-i csop.-ok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezmény: ilyen az
álláskeresők foglalkoztatási kedvezménye, ha arra önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által kerül sor) adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen
érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját. Az adózási
kötelezettség az összes munkavállaló vonatkozásában nem mehet át mínuszba, hanem ebben az esetben az utalandó 0, és a visszajáró összeget vissza kell igényelni az Art. ktg.vetési támogatásokra vonatkozó szabályai szerint.
START-EXTRA kártya
A Pftv. 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § (1) Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény: a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Pl.: A munkavállaló nem rendelkezik középfokú végzettséggel. Első foglalkoztatás kezdete: 2011.10.01. Bére: 200000.-Ft
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 200000*27%=54000.-
Részkedvezmény: 156000*27%=42120.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 54000-42120=11880.-
FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott , a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját.
START-BÓNUSZ kártya
7/A. § (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult
a) a START BÓNUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy
b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy, feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.
(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BÓNUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.
(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.
Pl.: Foglalkoztatás kezdete: 2012.01.01. Bér: 112500.-Ft/hó
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 112500*27%=30375.-
Részkedvezmény: 112500*27%=30375.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 30375-30375=0.-
FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott , a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját.
START pályakezdő kártya
A Pftv. 4/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
4/A. § (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a
munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
Pl.: A munkavállaló nem rendelkezik kf.végzettséggel. Első foglalkoztatás kezdete: 2011.10.01. Bére: 150000.-Ft
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 150000*27%=40500.-
Részkedvezmény: 117000*17%=19890.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 40500-19890=20610.-
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó SZOCHO
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5%-a. Az adó alapja a jogviszony fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5%-ának 1/30-ad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Egyéni járulékok
Munkavállalótól levonandó egyéni járulékok: A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül
- a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
- a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék,
- a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
Végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás EB és MEP járulék kötelessé válik
A foglalkoztatott nem fizet – b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.- Tehát, a végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás EB és MEP járulék kötelessé válik.
Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén valamennyi jogviszony jövedelméből le kell vonni a 3% PEB járulékot
Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén valamennyi jogviszony jövedelméből le kell vonni a 3% PEB járulékot, akkor is, ha valamelyik foglalkoztatásban a munkaidő eléri a heti 36 órát. Ennek alapján EB pénzellátás is jár valamennyi jogviszony alapján.
Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár
Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár: 7.942.700/év, 21.700/nap
Főfoglalkozású egyéni vállalkozók egyéni járulékai
Főfogl. tev.nem kezdő egyéni.váll. Egyéni járulékok: A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott
tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.- A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! A főfogl.tev.kezdő egyéni vállalkozó kategória megszűnik. Minimálbér alatt biztosított egyéni és biztosított társas vállalkozók vonatkozásában a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum értendő 2012.évben is!
Főfoglalkozású társas vállalkozók egyéni járulékai
Főfogl. társ.váll. Egyéni járulékok: A Tbj. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! Minimálbér alatt biztosított egyéni és biztosított társas vállalkozók vonatkozásában a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum értendő 2012.évben is!
Mnyp. tag EKHO-s tagdíja
2012.január 1-től a mnyp.tag EKHO-s tagdíja 3,9%, nyj: 0, nincs.
Kifizetőt terhelő 20%-os EKHO
A kifizetőt terhelő 20% EKHO SZOCHO-nak minősül.
Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó eü. szolg. járuléka
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 összege 213 forint).
EVA-s főfoglalkozású tev.nem kezdő egyéni.váll. egyéni járulékai
EVA-s Főfogl. tev.nem kezdő egyéni.váll A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
járulékokat, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.- A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! A vállalt járulékalap alsóhatára a minimálbér másfélszerese.
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Mértéke: 13%. Alapja a járulékalapot képező jövedelem (Tbj.4.§ k)) szerinti jövedelem.
Felszolgálási díj, borravaló nyugdíjjáruléka
A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni.
EHO
Új, foglalkoztató/kifizető által fizetendő 10 % EHO mértékkel bővült a törvény, amelyet a béren kívüli juttatások 1,19%-kal növelt összege után kell megfizetni.
Adójóváírás megszűnése
Az adójóváírás megszűnik.
Adóalap-kiegészítés megállapítása 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem esetében
Adóalap-kiegészítés:
Az Szja tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- (3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget
a) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,
b) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).
Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.
(9) A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;
b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.
Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.
FONTOS!!! A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja. Programunkban az adójóváírás nyilatkozatok adatait a dolgozó szerkesztése ablakban, a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban rögzíthetők.
SZJA költségnyilatkozat
Tételes költségelszámolás: költség legfeljebb a bevétel 50 százalékáig érvényesíthető. Költség nyilatkozat hiányában a bevétellel szemben 10% költség érvényesíthető.
SZJA, Béren kívüli juttatások
Béren kívüli juttatás: a juttatás 1,19-vel növelt összege után a kifizetőnek 16% kifizetői SZJA-t és 10% EHO-t kell fizetni.
Ismét meghatározásra kerül a törvényben éves keretösszeg a béren kívüli juttatások vonatkozásában, amely 500 e Ft/év. Évközi bekilépés esetén a keretösszeget időarányosan kell meghatározni. Az éves értékhatás túllépése esetén – pl., ha évközben kilép, és a juttatás meghaladta az időarányos keretösszeget – az értékhatáron felüli összeg után a 27% EHO és a 10% EHO különbségét meg kell fizetni, mivel az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Béren kívüli juttatásként adható juttatások:
- Munkahelyi étkezés formájában adott juttatás: 12500.-/hó,
- Erzsébet-utalvány (hidegétel): 5000.-/hó
- Széchenyi pihenőkártya keretében adható:
- szálláshely-szolgáltatás alszámlára: 225 e/év,
- vendéglátás-szolgáltatás alszámlára: 150 e/év,
- szabadidős, rekreációs, egészségmegőrző szolgáltatás alszámlára: 150 e/év
- Üdülési szolgáltatás a munkáltató saját üdülőjében: max: minimálbér/év
- Iskolakezdési támogatás: minimálbér 30%-a/gyermek/év
- Helyi utazási bérlet
- Isk.rendszerű képzés ktg. munkáltatói átvállalása: minimálbér 2,5- szerese/év
- Önk.kölcs.nyugd.pénzt. munkáltatói hozzájár.: minimálbér 50%-a/hó
- Önk.kölcs.önseg. vagy eg. pénzt. munkáltatói hozzájár.: minimálbér 30%-a/hó
- Foglalkoztatói nyugd.szolg.intézmény munkáltatói hozzájár.: minimálbér 50%-a/hó
Az étkezési juttatások vonatkozásában a Széchenyi pihenőkártya keretében a vendéglátás-szolgáltatás alszámlára utalt 150e Ft nem zárja ki, hogy a munkavállaló munkahelyi étkezés formájában adott juttatást vagy Erzsébet-utalványt is kapjon.
Reprezentáció, üzleti ajándék
A társasági adóalany juttatók esetében egyes meghatározott juttatásként az első forinttól adóköteles. (Juttatás*1,19 után 16% kifizetői SZJA+27% EHO)
Szakképzési hozzájárulás
A kötelezettek köre nem változott, az alap és a fizetési gyakoriság viszont igen.
Alap: A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
Fizetési gyakoriság: A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra:
- az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális
hozzájárulási adó alapját,
- a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E)
fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó
alapja után.
EVA-s szakképzési hozzájárulás fizetési szabályok nem változtak.
Forrás:
http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662.pdf
140. Magyar Közlöny
HVG Adó 2012. különszám
Hasznos volt az információ?
|
|
Article printed from Kulcs-Bér Tudásbázis: https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program
URL to article: https://tudasbazis.kulcs-soft.hu/ber-program/3577/2012-evre-vonatkozo-a-program-mukodeset-erinto-jogszabalyi-valtozasok
Click here to print.
Copyright © 2013 Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. - Minden jog fenntartva!