Bejegyzésünk tartalmazza a 2012. évre vonatkozó – a program működésével kapcsolatos – törvényi változásokat és a kapcsolódó funkciók áttekintését.

Új adónem: szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

2011.12.31-vel a TB járulék megszűnik. Helyette új adónemként bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó.

Az adó alanya:

a. a kifizető;
b. az egyéni vállalkozó;
c. a mezőgazdasági őstermelő.

(GYAKORLATILAG UGYANAZ KÉPEZI A SZOCHO ALAPJÁT, AMI EDDIG TB JÁRULÉKALAP VOLT.)

Az adónak nem alanya:

a. a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;
b. az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
c. a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;
d. a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A kifizetőt terhelő adó alapja: (Gyakorlatilag az, ami a TB járuléké volt, kiegészülve a biztosítási kötelezettség alá nem tartozó megbízási/vállalkozási jellegű jogviszonyokkal)

a. a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti
adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó
szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b. a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti
adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c. a tanulószerződésben meghatározott díj;
d. a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;
e. az a), b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

 a. a munkaviszony;
b. a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló,
hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;
c. a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e. a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
f. az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
g. a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alátartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a) g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.

Adókötelezettséget eredményez minden egyéb, SZJA tv.szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése.

Nem eredményez adófizetési kötelezettséget:

- kieg.tev.társas váll.jogviszony, (az özvegyi nyugdíjas társ.váll. után sem kell megfizetni), ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte.
- kieg.tev.egyéni váll.,
- bérbeadói tev.,
- iskolaszövetkezetnek a nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.
- nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) társas tagi, heti 36 órás jogv. mellett társas tagi jogviszony.
- nappali tag. okt. keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) egyéni vállalkozó, heti 36 órás jogv. mellett egyéni vállalkozó.

Mentesség:

- Táppénz ÜBtp, TGYÁS, GYED, GYE GYET, ápolási díj időszaka,
- A biztosítás szünetelése csoportba tartozó jelenlét jogcímek

SZOCHO-t csökkentő adókedvezmények

Programunkban a kedvezményes foglalkoztatáshoz kapcsolódó adatok (a 2011-es programhoz képest új helyen) a Jogviszony alapadatai/Kedvezményes foglalkoztatás pontban rögzíthetők egy jogviszonynál.

1.) Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény

A kedvezmény alapja a bruttó rendszeres munkabér. A kedvezmény mértéke a kedvezményalap 21,5%-a, de legfeljebb 16125.-Ft, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 e Ft-ot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 e Ft feletti részének 14%- ával. A kedvezményt a közszférához tartozó és az egyházi kifizető kivételével minden olyan kifizető igénybeveheti , aki minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek emeléséről szóló kormányrendelet szerinti béremelést.

Pl.: 2012.évi bruttó bér: 93000.-
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 93000*27%=25110.-
Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény: 16125-(18000*14%)=13605.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: (25110-13605)=11505.-

2.) Karrier Híd program kedvezmény

A kedvezmény mértéke a munkavállalót megillető munkabér – de legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5%-a.
A költségvetési szervnek nem minősülő kifizető érvényesítheti a kedvezményt, ha korábban közszférában foglalkoztatott személyt munkaviszonyban foglalkoztat. A magánszemélynek az ÁFSZ által kiállított igazolással kell rendelkeznie, amely a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes. Erre is az vonatkozik, mint a START kedvezményre, hogy az igazolással a munkaviszony létesítése előtt már rendelkeznie kell a magánszemélynek.

Pl.: 2012.évi bruttó bér: 93000.-
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 93000*27%=25110.-
Karrier Híd kedvezmény: 93000*13,5%=12555.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: (25110-12555)=12555.-

A Munkabérek nettó értének megőrzését célzó kedvezmény és a Karrier Híd program kedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthető, legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó  összegéig.

START-PLUSZ kártya

Az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót - a 6 . §-ban meghatározott kivétellel - szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg: a
részkedvezmény egyenlő az érvényes START PLUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében.

Pl.: Első foglalkoztatás kezdete: 2010.12.01.
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 150000*27%=40500.-
Részkedvezmény: 150000*7%=10500.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 40500-10500=30000.-

FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott, a m.erőpiaci szempontból kedvezőtlen társ.-i csop.-ok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó kedvezmény: ilyen az
álláskeresők foglalkoztatási kedvezménye, ha arra önkormányzati közfoglalkoztatás, valamint az országos közfoglalkoztatási program keretében költségvetési szerv által kerül sor) adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen
érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját. Az adózási
kötelezettség az összes munkavállaló vonatkozásában nem mehet át mínuszba, hanem ebben az esetben az utalandó 0, és a visszajáró összeget vissza kell igényelni az Art. ktg.vetési támogatásokra vonatkozó szabályai szerint.

START-EXTRA kártya

A Pftv. 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:
7. § (1) Legfeljebb 2013. december 31-ig az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény: a részkedvezmény egyenlő az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.

Pl.: A munkavállaló nem rendelkezik középfokú végzettséggel. Első foglalkoztatás kezdete: 2011.10.01. Bére: 200000.-Ft
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 200000*27%=54000.-
Részkedvezmény: 156000*27%=42120.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 54000-42120=11880.-

FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott , a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját.

START-BÓNUSZ kártya

7/A. § (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult
a) a START BÓNUSZ kártya - külön jogszabályban meghatározott módon történő - igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy
b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy, feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.
(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)-(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BÓNUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.
(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

Pl.: Foglalkoztatás kezdete: 2012.01.01. Bér: 112500.-Ft/hó
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 112500*27%=30375.-
Részkedvezmény: 112500*27%=30375.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 30375-30375=0.-

FONTOS! Ez a kedvezmény más (Munkabérek nettó megőrzését megerősítő kedvezmény, Karrier-Híd kedvezmény, más tv-ben szabályozott , a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését célzó adókedvezményekkel együtt is érvényesíthető. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménnyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját.

START pályakezdő kártya

A Pftv. 4/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
4/A. § (1) Pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg a következők szerint:
a) alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
b) felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes START kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a
munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.

Pl.: A munkavállaló nem rendelkezik kf.végzettséggel. Első foglalkoztatás kezdete: 2011.10.01. Bére: 150000.-Ft
Január hó
Szociális hozzájárulási adó: 150000*27%=40500.-
Részkedvezmény: 117000*17%=19890.-
Fizetendő szociális hozzájárulási adó: 40500-19890=20610.-

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó SZOCHO

Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5%-a. Az adó alapja a jogviszony fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5%-ának 1/30-ad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

Egyéni járulékok

Munkavállalótól levonandó egyéni járulékok: A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül
- a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék,
- a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék,
- a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás EB és MEP járulék kötelessé válik

A foglalkoztatott nem fizet – b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.- Tehát, a végkielégítés, újrakezdési támogatás, szabadságmegváltás EB és MEP járulék kötelessé válik.

Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén valamennyi jogviszony jövedelméből le kell vonni a 3% PEB járulékot

Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén valamennyi jogviszony jövedelméből le kell vonni a 3% PEB járulékot, akkor is, ha valamelyik foglalkoztatásban a munkaidő eléri a heti 36 órát. Ennek alapján EB pénzellátás is jár valamennyi jogviszony alapján.

Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár

Egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatár: 7.942.700/év, 21.700/nap

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók egyéni járulékai

Főfogl. tev.nem kezdő egyéni.váll. Egyéni járulékok: A Tbj. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott
tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.- A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! A főfogl.tev.kezdő egyéni vállalkozó kategória megszűnik. Minimálbér alatt biztosított egyéni és biztosított társas vállalkozók vonatkozásában a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum értendő 2012.évben is!

Főfoglalkozású társas vállalkozók egyéni járulékai

Főfogl. társ.váll. Egyéni járulékok: A Tbj. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet. A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! Minimálbér alatt biztosított egyéni és biztosított társas vállalkozók vonatkozásában a minimálbér, középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum értendő 2012.évben is!

Mnyp. tag EKHO-s tagdíja

2012.január 1-től a mnyp.tag EKHO-s tagdíja 3,9%, nyj: 0, nincs.

Kifizetőt terhelő 20%-os EKHO

A kifizetőt terhelő 20% EKHO SZOCHO-nak minősül.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó eü. szolg. járuléka

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 összege 213 forint).

EVA-s főfoglalkozású tev.nem kezdő egyéni.váll. egyéni járulékai

EVA-s Főfogl. tev.nem kezdő egyéni.váll A Tbj. 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: – (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott
járulékokat, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a 33. §-ban meghatározott tagdíjat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.- A járulékokat NEM HAVI ÁTLAGBAN, HANEM HAVONTA kell megállapítani!!! A vállalt járulékalap alsóhatára a minimálbér másfélszerese.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Mértéke: 13%. Alapja a járulékalapot képező jövedelem (Tbj.4.§ k)) szerinti jövedelem.

Felszolgálási díj, borravaló nyugdíjjáruléka

A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató - a foglalkoztatott helyett - 15%-os mértékű nyugdíjjárulékot fizet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat pénztártagság esetén sem kell fizetni.

EHO

Új, foglalkoztató/kifizető által fizetendő 10 % EHO mértékkel bővült a törvény, amelyet a béren kívüli juttatások 1,19%-kal növelt összege után kell megfizetni.

Adójóváírás megszűnése

Az adójóváírás megszűnik.

Adóalap-kiegészítés megállapítása 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem esetében

Adóalap-kiegészítés:
Az Szja tv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
- (3) Az (1) bekezdésben említett adóalap-növelő összeget
a) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,
b) az (1) bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani (a továbbiakban: adóalap-kiegészítés).

Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.
(9) A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;
b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,
b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.
FONTOS!!! A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az értékhatárt meghaladja.  Programunkban az adójóváírás nyilatkozatok adatait a dolgozó szerkesztése ablakban, a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Adószámítási adatok és kedvezmények pontban rögzíthetők.

SZJA költségnyilatkozat

Tételes költségelszámolás: költség legfeljebb a bevétel 50 százalékáig érvényesíthető. Költség nyilatkozat hiányában a bevétellel szemben 10% költség érvényesíthető.

SZJA, Béren kívüli juttatások

Béren kívüli juttatás: a juttatás 1,19-vel növelt összege után a kifizetőnek 16% kifizetői SZJA-t és 10% EHO-t kell fizetni.
Ismét meghatározásra kerül a törvényben éves keretösszeg a béren kívüli juttatások vonatkozásában, amely 500 e Ft/év. Évközi bekilépés esetén a keretösszeget időarányosan kell meghatározni. Az éves értékhatás túllépése esetén – pl., ha évközben kilép, és a juttatás meghaladta az időarányos keretösszeget – az értékhatáron felüli összeg után a 27% EHO és a 10% EHO különbségét meg kell fizetni, mivel az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Béren kívüli juttatásként adható juttatások:

- Munkahelyi étkezés formájában adott juttatás: 12500.-/hó,
- Erzsébet-utalvány (hidegétel): 5000.-/hó
- Széchenyi pihenőkártya keretében adható:
- szálláshely-szolgáltatás alszámlára: 225 e/év,
- vendéglátás-szolgáltatás alszámlára: 150 e/év,
- szabadidős, rekreációs, egészségmegőrző szolgáltatás alszámlára: 150 e/év
- Üdülési szolgáltatás a munkáltató saját üdülőjében: max: minimálbér/év
- Iskolakezdési támogatás: minimálbér 30%-a/gyermek/év
- Helyi utazási bérlet
- Isk.rendszerű képzés ktg. munkáltatói átvállalása: minimálbér 2,5- szerese/év
- Önk.kölcs.nyugd.pénzt. munkáltatói hozzájár.: minimálbér 50%-a/hó
- Önk.kölcs.önseg. vagy eg. pénzt. munkáltatói hozzájár.: minimálbér 30%-a/hó
- Foglalkoztatói nyugd.szolg.intézmény munkáltatói hozzájár.: minimálbér 50%-a/hó

Az étkezési juttatások vonatkozásában a Széchenyi pihenőkártya keretében a vendéglátás-szolgáltatás alszámlára utalt 150e Ft nem zárja ki, hogy a munkavállaló munkahelyi étkezés formájában adott juttatást vagy Erzsébet-utalványt is kapjon.

Reprezentáció, üzleti ajándék

A társasági adóalany juttatók esetében egyes meghatározott juttatásként az első forinttól adóköteles. (Juttatás*1,19 után 16% kifizetői SZJA+27% EHO)

Szakképzési hozzájárulás

A kötelezettek köre nem változott, az alap és a fizetési gyakoriság viszont igen.
Alap: A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
Fizetési gyakoriság: A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
Nem köteles szakképzési hozzájárulásra:
- az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális
hozzájárulási adó alapját,
- a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. számú melléklet E)
fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó
alapja után.
EVA-s szakképzési hozzájárulás fizetési szabályok nem változtak.

Forrás:
http://www.parlament.hu/irom39/04662/04662.pdf
140. Magyar Közlöny
HVG Adó 2012. különszám

Hasznos volt az információ?
	Hasznos volt. Nem volt hasznos.

Miért nem volt hasznos az információ? Kérjük, írja le pár mondatban észrevételét!

Hasznos volt az információ?

Kapcsolódó bejegyzések
	SZOCHO kedvezmények listázása » Szocho kedvezmények érvényesítése » Verziótájékoztató – 2012. szeptember » Személyi kedvezmény » Szakképzési hozzájárulási kötelezettség START kedvezményre jogosító foglalkoztatott után »